2013. április 21., vasárnap

Lacht el Bahhtar - Koncert, A38

A ma már sajnos nem működő Lacht el Bahhtar - jelen állás szerint - utolsó anyaga látható/hallható alább. A LEB is az a kategória, amelynek a blog címében feltüntetett két stílushoz - ha pironkodva is, de meg kell  vallani - szigorú értelemben nincs köze. Ha viszont kevésbé ráncoljuk össze a homlokunkat (azaz megengedőbbek vagyunk), akkor ennek a zenekarnak a helye, szerepe ezen a zenei színtéren megkérdőjelezhetetlen. A különböző stílusok, alstílusok összefonódásaival, ezek egy lehetséges értelmezési keretével egy elkövetkező bejegyzésben szeretnék majd részletesebben foglalkozni. Itt most megelégednék annyival, hogy az imént említett stílus-alstílusok problematika körülbelül olyan, mintha lenne egy saját vattacukorkészítő gépezetünk, és elkezdenénk a különböző színű és zamatú cukorrétegeket egymásra tekerni. A két indikátor (szín, íz) bizonyos értelemben elég jól orientálhat minket, de egy idő után keveredés következik be, ha már kellő számú réteget feltekertünk a szerkezetünkkel. Mindenki csinál ilyet (ha nem is éppen vattacukorral). Valaki megelégszik azzal, hogy az enciánkék egy speciális típusát párosítja (mondjuk) vaníliával, mert számára AZ A vattacukor. Mások viszont nem ragadnak le (:-) az enciánkék speciális típusánál az adott ízzel, hanem kíváncsiak a többi fajtára is, sőt, az opálzöld, vagy a sárkánypiros, vagy akár ezek alig megkülönböztethető típusai is érdeklik őket.  
A LEB kapcsán nem túlzás azt állítani, hogy egy saját ökoszisztémát képvisel(t) a zenei mezőn belül. El sem tudom képzelni, hogy milyen hatások eredőjeként alakult ki a hangzásviláguk. A XX. század eleji avantgard irányzatok némelyikéhez képzelnék el ehhez hasonló zenét. A LEB-ről egészen biztosan lesz még néhány poszt, így most röviden erről az anyagról:
Ez a felvétel az A38 hajón készült 2007. december 30-án (Én természetesen lekéstem róla, fél évvel biztosan...). Készült erről egy Duna TV-s dokumentumfilm is, amelyben a számokat interjúrészletek szakították meg. Ha jól emlékszem, a koncertfelvételt egy ideig meg lehetett vásárolni valahol a Szent István körúton. Nem tudom, hogy a - Réczey Zoltánnak köszönhetően - hozzám került anyag speciális-e vagy a borító, mert két "hidden track" is található rajta az utóbbihoz képest. Az egyik a Száz című (általam korábban nem ismert) ütemesebb alkotás, a másik pedig ennek ellenpárja, a Mámor (ez egyébként nem is szerepelt az előadott dalok között, viszont a Duna tv-s dokumentumfilm ezzel zárult). Érdekes élményt ad az anyaghoz az is, hogy a LEB egyik tagjának köszönhetően bepillanthatunk a koncert próbáiba. Ezen felvételek mindegyike megtalálható a youtube-on, itt olyan sorrendben szerepelnek, ahogy a koncert setlistjében.  
     


A koncert előtti próba:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése